|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Takács Gyöngyi 2006. június 24.A budapesti Kós Károly Egyesülés, a sepsiszentgyörgyi Országépítő Kós Károly Egyesület és a nagyszebeni HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezésében nemrég Kós Károly Építészeti Konferenciát tartottak Nagyszebenben. Több mint hatvan magyarországi és romániai építész jött el, Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész nyitotta meg június 17-én a konferenciát, majd előadást tartott az organikus építészet nagyszebeni gyökereiről. Gerle János építész, a magyarországi Országépítő szakfolyóirat főszerkesztője mutatta be Kós Károly munkásságát, Szabó Bálint professzor, kolozsvári statikus szakértő, a kolozsvári Brétfű utcai Kós-ház felújításának szakaszairól beszélt. A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda előadói következtek. Takács Gyöngyi különleges vizuális összeállítást készített Kós Károly munkásságáról, majd Serfőző Levente irodavezető, a HÍD egyesület elnöke, az Ars Hungaricáról, vagyis a Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeibe illeszkedő 2007-es magyar vonatkozású programtervezetről beszélt. Ezután a konferencia kapcsán meghirdetett képzőművészeti pályázatra és építészeti tervpályázatra beérkezett pályamunkák elbírálása következett. Augusztus 27-ére, a magyar hét végére tervezik Nagyszebenben emléktábla elhelyezését Kós Károly egykori lakóházának homlokzatán. A pályázati kiírásra 12 terv érkezett be magyarországi és erdélyi építészektől. A pályázat a nagyszebeni Petőfi Park organikus rendezését tűzte ki célul úgy, hogy lehetőség nyíljon itt egy Magyar Pavilon felépítésére. A nagyszebeni park és lépcsősor elnevezését Petőfi Sándorról a Nagyszebeni Magyar Polgári Egyesület kérésére, Guttmann Szabolcs főépítész javaslatára 2001-ben hagyta jóvá a helyi tanács. /S. L.: Nagyszeben. Nemzetközi Kós Károly Konferenciát szerveztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./2011. november 8.Élő kulturális „hidakat” épített az Ars Hungarica NagyszebenbenNagyszebeni reformátusság – Múlt, jelen, jövő címmel nyílt kiállítás vasárnap délelőtt a helyi református templom galériájában az Ars Hungarica Magyar Kulturális Fesztivál zárónapján. Varró Sándor református lelkipásztor beszédében elmondta: a kiállítás lényegében gyökérkeresés, a 225 éves templomról és térségéről készült fényképeket, tervrajzokat mutatja be. – A képeken nem csak a református templom látható, hanem sok más nagyszebeni hajlék és épület is, amely azt bizonyítja, hogy a különböző gyülekezetek egymás mellett imádkoztak, küzdöttek az adott korszak csapásai ellen – részletezte a lelkész. – A református közösség tagjai az idők során beépültek a nagyszebeni magyar közösségbe, hozzájárultak a kulturális értékek gyarapításához, ez a kiállítás is része ennek értékteremtő folyamatnak – hangsúlyozta. Serfőző Levente fesztiváligazgató kiemelte: céljuk a fesztivállal közösségi értékeket teremteni, ugyanakkor egyaránt fontosnak tartják a lelki értékeket is. Liszt Ferenc életét és munkásságát ismertette a helyi Orth Enikő zongoratanárnő a zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett Liszt-év rendezvénysorozataihoz kapcsolódva. A Liszt zenetörténeti jelentőségét részletező előadást a tanárnő végzős diákjainak zongorajátéka színesítette. A tanárnő a helyi magyar közösség büszkesége, hiszen egykori tanítványai ma több európai filharmónia művészei. Takács Gyöngyi, a Magyar Kulturális Központ és a helyi EMNT – Demokrácia Központ irodavezetője a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös fotótáborának résztvevőjeként köszöntötte a közönséget a Tanácstoronyban helyet kapott tárlatmegnyitón, amely az áprilisi táborban készült képekből kínált ízelítőt. Elmondta: nagy élmény volt a tíz profi fotóssal együtt a térségben kirándulni és lencsevégre kapni a magyar közösségek hétköznapjainak egy-egy mozzanatát. Serfőző Levente a kiállításmegnyitón megjegyezte: öröm ilyen értéket a fesztivál programjai közé illeszteni, de még nagyobb öröm lesz számára, ha a fotótábor fényképeit albumban is kiadják. Dunai Péter, Magyarország kolozsvári konzulja Románia legszebb városának nevezte Nagyszebent, amely szerinte követendő példaként kellene szolgáljon minden hazai önkormányzat számára, legyen szó politikáról vagy nemzeti értékek megőrzéséről. Elmondta: erős, megmaradni akaró magyar közösséggel találkozott, amelynek tevékenysége szintén példaértékű. – A jelent láttatják a képek a modern művész saját szemszögéből, amely provokál, gondolkodásra késztet – jegyezte meg beszédében. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a legfontosabbnak a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületével kialakult kapcsolatot tartja, amelyet eredményes együttműködés és a magyar kultúra szeretete jellemez. Az igazgató beszélt még a nemrég 25. kiadásához érkezett fotótáborsorozatról, amelynek célja a dokumentáláson, archiváláson túl a magyar közösségek mindennapjainak megörökítése. – A fotókkal való találkozás és a jelentésük olvasata mindenkiben külön-külön fogalmazódik majd meg – mondta. Ádám Gyula, a fotótábor művészeti vezetője, a fotóiskola atyja elmondta: csodálatos hetet töltöttek áprilisban Nagyszebenben és környékén. – Az egyetlen nehézséget az okozta, hogy minden nap más helyszínre kellett látogatnunk, de a tábor résztvevői ezt is megoldották, könnyen kapcsolatot tudtak teremteni a helyi közösségekkel – mondta a táborvezető, majd bemutatta a jelenlevő fotósokat. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, művelődési miniszter üzenetének tolmácsolásával, Guttmann Szabolcs, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének tiszteletbeli elnökének, a fesztivál fővédnökének beszédével, és Zséda-koncerttel zárul az idén hatodik alkalommal megszervezett rendezvénysorozat, amely öt napon keresztül változatos kulturális programokat kínált a nagyszebeni magyar közösség számára. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkár-helyettese először saját nevében üdvözölte a helyi közösséget és a fesztiválszervezőket, majd felolvasta Kelemen Hunor üzenetét. Az RMDSZ-elnök úgy véli: az Ars Hungarica fesztivál kiemelkedő a térség és Erdély magyar lakossága számára. – A rendezvény a kulturális sokszínűségről, egymás hagyományainak elfogadásáról szól, ugyanakkor az interetnikus közegben élő nemzettársaink azon törekvéséről is, hogy többségi környezetben is meg kell tartanunk kultúránk, anyanyelvünk, nemzetiségünk sajátosságait, ezeket pedig értékként kell felmutatni, megismertetni – állt a levélben. Kelemen őszinte elismerését fejezte ki a szervezőknek, amiért bizonyították, hogy kitartó munkával lehet olyan rendezvénysorozatot szervezni, amelynek híre hat év után bejárja Erdélyt és eljut a határokon túlra is. Guttmann Szabolcs beszédében elmondta: nemrég Kolozsváron gyűléseztek az épített örökség problematikájában, és arra a következtetésre jutottak, hogy Nagyszeben különleges kivételnek számít ebből a szempontból. – Ez a kivételes helyzet újabb szellemiséggel gyarapodott, amikor a Magyar Kulturális Központ elkezdte mágnesként vonzani a városhoz kötődő személyiségeket, tartalmas programsorozatokat szervezni a helyi magyar közösség számára. A HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete az élő kapcsolat az épített és a szellemi örökség között – hangsúlyozta Guttmann. A záróünnepség fénypontja a magyarországi popdíva, Zsédenyi Adrienn koncertje volt, aki első alkalommal látogatott Erdélybe. Ismert világsikerek és jazz klasszikusok csendültek fel Rakonczai Viktor, Kuzbelt Péter, Hárs Viktor és Gyenge Lajos kíséretével. A közönség meghallgathatta Zséda pályafutásának legkiemelkedőbb dalait, de jónéhány feldolgozás is felcsendült a másfélórás produkció során. Az énekesnő végül a közönségre bízta a koncert utolsó dalainak kiválasztását, és az elhangzott kéréseknek kivétel nélkül eleget tett. A kiváló zenészekkel előadott produkció igazi kikapcsolódást és élményt jelentett minden korosztály számára. Dézsi Ildikó Szabadság (Kolozsvár) 2015. november 10.Nagycsaládi ünnep a tízéves jubileum NagyszebenbenCsaládias hangulat, műfaji sokszínűség, tematikai változatosság, különböző korosztályokat megszólító programok jellemezték az idén tizedszerre megszervezett Ars Hungarica kulturális fesztivált Nagyszebenben. Az egyhetes jubileumi rendezvénysorozat ezúttal is helyi és magyarországi művészeket gyűjtött egy csokorba, hogy értékteremtő munkájukat a nagyszebeni közönséggel is megismertesse. Az első fesztiválnap rendezvényei a kettős évforduló – a tízéves HÍD – Szebeni Magyar Egyesület és a tizedik Ars Hungarica magyar kulturális fesztivál – megünneplésére összpontosított. A szervezők az elmúlt tíz év eseményeit és önkéntes munkatársait felsorakoztató fotókiállítással igyekeztek bemutatni a rendezvény sikertörténetét, az elmúlt időszak tapasztalatait. Serfőző Levente, az egyesület elnöke megköszönte az egyesület munkatársainak, társszervezeteinek és támogatóinak a segítséget. – Az egyesület köré tömörülő fiatalok mind egy nagy család tagjaivá válnak, így oldjuk fel a családi otthon melegének hiányát a tömbmagyarságból érkező, Nagyszebenben tanuló egyetemisták esetében – mondta Takács Gyöngyi, az egyesület által működtetett kulturális iroda munkatársa. – Arra gondoltunk, hogy közös erővel értékteremtő munkát folytathatunk – hangsúlyozta, és ismertette a kulturális iroda szerteágazó tevékenységét. A HÍD egyesület nemcsak a kulturális értékek bemutatását, de a hagyományőrzést is felvállalta, ezenkívül konferenciákat, filmfesztiválokat szervez évente, és folyamatosan együttműködik a helyi civil szervezetekkel minden területen. Ugyanakkor országos és nemzetközi kapcsolataik is vannak, amelyeknek köszönhetően partnerségek alakultak, turnékat szerveztek. – Azok a művészek, akik egyszer már látták Szebent, nagyon ragaszkodnak hozzá, és szívesen visszatérnek – mondta Takács Gyöngyi. A tervek kapcsán a Wise Interact cég munkatársai beszéltek a készülő új, felhasználóbarát honlapról. A szeben.ro honlap nemsokára új arculatot kap a könnyebb böngészés érdekében. A román–magyar nyelvűre tervezett honlapba a közösségi médiát is beépítették, de mobil- és táblagépbarát is lesz. DÉZSI ILDIKÓ Szabadság (Kolozsvár) 2017. október 30.Ars Hungarica: kis magyar oázis a nagyszebeni fesztiválrengetegbenTizenkettedik alkalommal szervez Ars Hungarica kulturális fesztivált Nagyszebenben november 5-12 között a HÍD – Szebeni Magyar Egyesület, amelyen évről évre a városhoz – és nemcsak – kapcsolódó magyar vonatkozású értékekre, személyiségekre hívja fel a figyelmet, miközben a más etnikumú városlakók számára is színvonalas kulturális programokat kínál. Sikerességét és népszerűségét az is bizonyítja, idővel a városvezetés felvette a hivatalos, általa is támogatott fesztiválprogramok sorába, ami évről évre arra kötelezi a szervezőket, hogy minőségi közösségi alkalmakat kínáljanak Nagyszeben lakossága számára. Az idei programról és a fesztivál közösségi életben betöltött szerepéről faggattuk a szervezőket, önkénteseket. A fesztivál elsődleges célja a nagyszebeni magyar közösség kulturális sokszínűségének bemutatása. „Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a Nagyszebenhez kapcsolódó magyar személyiségeknek, a helyi kulturális műsoroknak, de általában az éppen időszerű magyar kulturális élet programjaiba kapcsolódunk be. Nagyon hasznos az eltelt években szerzett tapasztalat, hogy a programot a közönség igényeihez igazodva állítsuk össze” – beszélt az általános elképzelésről Takács Gyöngyi, a HÍD egyesület alelnöke. „Idén Borsos Miklós szobrászművésszel indítunk, a Visszanéztem félutamból című könyvének Nagyszebenről szóló részét sikerült németre fordítani, és ezt mutatjuk be. Így próbálunk valami maradandót is hagyni magunk után. Ezt követik a nemzetközi tearituálék, azaz az erről szóló kiállítás és kóstoló, ami nemzetközi ízekkel tarkítja a fesztivált és azt bizonyítja, hogy a magyar kultúra egyetemes. Palya Bea is a fesztiválon fog első alkalommal Nagyszebenben fellépni, és a Sárik Péter – Falusi Mariann duó is kitűnő zárókoncertnek ígérkezik” – sorolta a hangsúlyosabb programpontokat Takács Gyöngyi. Hozzátette: ezúttal is kiemelkedő szerep jut a gyerekműsoroknak, hiszen a kisebbek szórakoztatása is ugyanolyan fontossággal bír. Klasszikustól a dzsesszig, pop-funktól a diszkózenéig több műfajban és stílusban igyekeznek értéket felmutatni, hogy a közönség különféle kulturális igényeinek eleget tegyenek. Az esti könnyűzenei koncerteket a város különböző szórakozóhelyein szervezik, így azokat a más nemzetiségűek is élvezhetik. „Kiemelném a fesztivál bálját és táncházát, amely részben a hagyományos szüreti bál szerepét tölti be élő magyar népzenével és tánccal. Ezúttal a magyarlapádi Gyöngypárta néptáncegyüttes és a Pirospántlikás zenekar, valamint a budapesti Kalangya együttes lesznek a vendégeink. Színház terén érzékeny kisebbségi témákat boncolgatunk az Udvari Kamaraszínház Halottak napjától virágvasárnapig című előadáson, illetve az Osonó Színházműhely Piknik egy japán szőnyegen című interaktív produkcióján. De nem feledkezünk meg 2017 fontos évfordulóiról sem, irodalmi műsorokkal és előadásokkal emlékezünk Arany Jánosra, Szent Lászlóra és a reformáció jubileumi évére” – részletezte a programot az alelnök.„A fesztiválszervezés függőséget okoz, és figyelem, ragályos! Talán, mert nem pénzért dolgozik az ember, hanem valami fontosabbért, hogy másoknak örömöt szerezzen. Egy erős közösségérzetű faluban gyerekeskedtem, ahol a lakosságnak a kalákában végzett munka töltötte ki mindennapjait, így nem is számított munkának az együttlét, hanem inkább közösségépítésnek. Korunk virtuális világában igazi kihívás versenybe szállni a képernyőkkel, és meggyőzni az embereket a közös együttlét fontosságáról” – beszélt arról, hogy mit jelent számára a fesztiválszervezés. „Éppen ezért hálás vagyok a fellépőknek amiatt, hogy szívesen jönnek Nagyszebenbe, és minden alkalommal itt hagynak egy darabkát magukból, s ezzel is hozzájárulnak magyarságunk megéléséhez. Hiányzik ugyan az én nemzedékem csapata, de nagyon hálás vagyok az önkénteseinknek, akik szívvel-lélekkel, legjobb tudásuk szerint, viszik tovább a fesztivált. Az önkéntesség egyfajta életmód, sokat lehet belőle tanulni (és főleg sok kedves embert lehet élőben „like”-olni). Nem utolsósorban, hálás vagyok Serfőző Levente fesztiváligazgatónak, hogy minden furfangos körülmény ellenére összetartó- és hajtóereje a szervezésnek. Hála az égnek, él néhány ilyen ember Erdélyben, aki számára tényleg a közösségépítés a fontos, a kulturális forradalom, ha úgy tetszik. Jó volna megbecsülni és támogatni őket” – fogalmazott Takács Gyöngyi. „Hogy kihívás-e a szervezés, naná, hogy az. Mi más lehetne vonzó ezekben a közösségi fesztiválokban, ha nem az együtt átélt élmény ereje, amikor kiszakadunk a mindennapok rutinjából. Kihívás és egyben öröm is ezt a szervezőgépezetet működtetni. Az Ars Hungarica a szebeni magyar közösség hangja! Ezen keresztül fejezzük ki kulturális identitásunkat és nemzeti önazonosságunkat” – összegezte. Hogy Nagyszeben és az Ars Hungarica fesztivál híre minél messzebbre eljusson, idén is meghirdették vendégkereső kezdeményezésünket. Várják olyan író-utazó, riporter, blogger, fotós jelentkezését, aki szívesen töltene Nagyszebenben pár napot a fesztivál ideje alatt, és beszámolna a szebeni fesztiválos élményeiről. Lehet bátran jelentkezni a [email protected] címre. Páll Ákos a HÍD egyesület alelnöke a fesztivál mindenese és technikusaként számtalan teendőt ellát egy-egy Ars Hungarica fesztivál lebonyolításakor, mégis évről-évre állandó tagja. Őt arról faggattuk, hogy mit jelent számára az Ars Hungarica. „Közel kilenc éve veszek részt a fesztivál előkészítésében, lebonyolításában. Amikor 2009-ben első alkalommal lehettem tagja az önkéntes csapatnak elsőéves egyetemistaként, nagyon tetszett, hogy részese lehetek egy olyan munkaközösségnek, amely másoknak és ugyanakkor nekem is magyar kulturális programokat biztosít Nagyszebenben. Akkor még nem voltak nagy feladataim, kávét főztem a fesztiválon fellépő művészeknek, segítettem a különböző helyszínek előkészítésében és hasonló, aprónak tűnő, de mégis fontos dolgokat bíztak rám. Évről-évre nőtt a feladataim száma és a velük járó felelősség is, és én természetesen örültem, hogy egy kulturális fesztivál az én munkámnak is köszönhetően valósulhat meg minden évben. Így lett a fesztivál apránként az én fesztiválom, az én Ars Hungaricám is, ami minden évben egy kis magyar oázis a nagyszebeni fesztiválrengetegben – fogalmazott az alelnök. „Amikor Csíkszeredából Nagyszebenbe költöztem, két-három hónapig meg voltam győződve arról, hogy soha nem találok magyar embert ebben a városban, persze ezt megcáfolta az élet. Teljesen más egy tömbmagyar területről érkező fiatal elképzelése a magyar közösségről, mint egy kisebbségben élőnek, és olykor nehéz elfogadni ezt a különbséget. De miután sikerül ezt a másfajta elképzelést feldogozni, akkor rádöbben az ember, hogy a kisebbségi közösségi lét ereje a más kultúrák elfogadásában, és mindezek mellett a saját kulturális értékeink ápolásában, megőrzésében áll. Ezért is szeretnék minden évben kortárs színházi produkciókat, népzenére, néptáncra épülő programokat, és a fiatalságot megmozgató koncerteket látni az Ars Hungarica programjában” – mutatott rá Páll Ákos. Az állandó parányi szervezőcsapat mellett számos önkéntes kapcsolódik be a fesztivál lebonyolításába, hogy minden zökkenőmentes legyen. A csapat idén új taggal bővült, a sepsiszentgyörgyi Leonard Katyi Kolozsvárról érkezett Nagyszebenbe, de már a városba érkezése előtt hallott az Ars Hungarica fesztiválról, amikor a magyar események után kutakodott. „Arra gondoltam, jó lenne bekapcsolódni a szervezésbe, és miután megismerkedtem az egyesület tagjaival, beálltam én is az önkéntes csapatba” – magyarázta, hogyan lett a csapat legfrissebb tagja, aki szerint a fesztivál leginkább a helyi magyar közösség mozgósítása szempontjából fontos. „Mivel az egyik hobbim a fotózás, így a fesztivál képanyagának összeállításában segítek. Emellett apróbb feladatok vagy helyszín-előkészítés vár rám. A munkahely mellett annyi munkát vállaltam be, amennyit rendesen el tudok végezni” – beszélt a rá váró feladatokról. Arra vonatkozóan, hogy sikerült-e beilleszkednie a helyi magyar közösségbe, elmondta: az első hónapok elkeseredettségét követően sikerült megtalálnia a helyét a nagyszebeni magyar társaságban. „Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön is aktívan néptáncoltam, de ez itt sajnos abbamaradt, és először úgy tűnt, hogy mindkét város közösségében hamarabb sikerült megtalálnom a helyem, mint itt. De pár hónap után rájöttem, hogy ezt inkább csak a hirtelen költözés, nem pedig a város miatt érzem. Most már úgy érzem, hogy sikerült beilleszkednem” – fogalmazott. Dézsi Ildikó / Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
